Kicsivel több, mint egy hónap múlva robban a mozikban a Star Wars legújabb része, Az ébredő erő, és az ennek köszönhető általános felfokozott hangulaton túl most már szinte mindenki azt találgatja, hová is tűnt Luke Skywalker. A kérdés némiképp jogos, mert hogy sem az új előzetesekben (az egyik kapcsán érzett csalódottságról itt írtam), sem a hivatalos plakáton nem tűnik fel az egykor ifjú Jedi lovag, J. J. Abrams pedig még jól rá is tett a rajongói találgatásokra egy lapáttal, miszerint mindez nem véletlen.

Mondjuk Abramsnak éppen kapóra jött ez a hiszti, hiszen az ő célja nyilván az, hogy minél többen nézzék meg a filmjét, ehhez pedig jól jön egy kis rejtély és talány a véghajrában, így persze nem fogja a titkot felfedni idő előtt, inkább csak táplálja a kétségeket. Ennek is köszönhető, hogy Luke hollétéről továbbra is csak rajongói találgatásokat ismerünk, ezekből azonban mostanra már számtalan verzió áll rendelkezésre. (Azért azt megjegyezném, hogy egy korábbi előzetesben egy műkezes köpenyes alak végigsimít R2-n, miközben Luke hangja beszél magáról és a családjáról, ami azért elég Luke-gyanús pillanat volt, de mindegy.)

A legvadabb ötletek ennek kapcsán egészen addig merészkednek, hogy azt állítják: a látszat ellenére Luke igenis rajta van a plakáton, benne van az előzetesekben, sokan hiszik ugyanis, hogy a fekete maszk mögött valójában nem más, mint a sötét oldalra tévedt ifj. Skywalker lapul, azaz Kylo Ren valójában Luke maga.

Luke Skywalker a sötét oldalra áttérve apja nyomdokaiba lép? Lehetséges lenne ez?

E teóriát számtalan körülmény látszik igazolni annak hívei szerint:

1. Luke már a harmadik részben is a sötét oldal csábítása ellen küzdött, fekete ruházata is jelezte saját vívódását.
2. A végső párbajban láttuk, hogy elragadja a düh saját apja ellen, sokan emiatt azt állítják, hogy ekkor valójában át is sodródott a sötét oldalra, hisz engedett a haragjának az Uralkodó szándékai szerint.
3. Az is gyanús, hogy Ren a 7. részben úgy tűnik megszerzi a sisakot, amit anno Luke égetett el, de hogy máshogy szerezné meg ezt Ren, ha nem ő maga volt az, aki azt eltemette?
4. Az a félmondat pedig, hogy Ren Vader munkásságát akarja bevégezni, szintén gyanúra ad okot: ki más idézhetné meg Vader szellemét, ha nem egy másik Skywalker, sőt, maga Luke?
5. Miért is ne ő tenné ezt: emlékszünk, hogy a Birodalom visszavágban a barlangban Luke kit pillant meg Vader maszkja mögött? Beteljesülne ez a látomás, és végül ő maga is Vader útjára lépne?
6. Végezetül gyanúra ad okot az is, hogy 2005-ben egy tévés beszélgetésen Mark Hamill, a karaktert megformáló színész maga beszélt róla, hogy mennyire izgalmas lett volna, ha Luke végül a sötét oldalra állt volna, és hogy erről Lucast is győzködte anno - végül ennek állítólag csak a Luke népszerűsége miatti kereskedelmi érdekek szabtak gátat. Érdekes feltevés, de ami még érdekesebb az az, hogy az asztalnál ott ül valaki fontos, aki figyelmesen hallgatja mindezt, mert bizony ott ült ezen a beszélgetésen maga J. J. Abrams is. Lehet, hogy az ötlet végül megvalósul, és e régi beszélgetés gyümölcse lenne Kylo Ren, azaz a gonosz Luke Skywalker?

A gyanú majd decemberben beigazolódik, vagy cáfolatot nyer, de mielőtt az igazságra fény derülne, már most előre szeretném megvédeni azt a Luke Skywalker-t, akit az eredeti trilógiából ismerünk. Igen, ez egyfajta védőbeszéd lesz Luke-ért, sokunk gyerekkorának kedvenc filmes karakteréért, olyan valakiért, akit egykor és most is imádtunk és imádunk, akiről bár nem tudjuk, éppen hol van, de azt tudjuk, hogy az a Luke, akit megismertünk és megszerettünk, nem lehet a fekete maszk mögött.

Először is fontos leszögezni, hogy felejtsük el azt, ami Luke-kal történt az expanded universe regényeiben és történeteiben, a 7. rész is úgysem ezeket, hanem az eredeti trilógiát veszi alapul, nekünk is ebből kell kiindulnunk. A kérdés, hogy az eredeti trilógia után végül válhat-e a hetedik részre Luke-ból a sötét oldal szolgája?

A Star Wars eredeti epizódjaiban Luke Skywalker az a személy, aki talán a legnagyobb és legjelentősebb jellemfejlődésen megy keresztül, olyan fejlődésen, aminek a vége nem szerintem lehet bukás.

Vegyük csak sorra: Luke a IV. részben még egy taknyos srác, aki miután megtapasztalja a Birodalom kegyetlenségét (RIP Owen bácsi), tetteivel elkötelezi magát a Lázadók céljai és küzdelme mellett. Az ifjú Skywalker itt bátorságból, kitartásból tesz sikeres vizsgát, egyben megismeri a benne rejlő Erőt is.

A Birodalom visszavág idején Luke megkezdi hosszú és rögös útját az Erő ingoványos ösvényein, eközben szembenéz saját félelmeivel és érzéseivel; megismeri a korlátait és felismeri a tévedéseit, és bizony megfizeti ifjonti forrófejűségének és meggondolatlanságának árát. Az V. részben Luke kudarcot vall, elbukik Vaderrel szemben, a harcban súlyos testi és lelki sérüléseket is elszenved, és szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy az Erő dacára nem csak, hogy nem sebezhetetlen és nem tévedhetetlen, hanem a fő ellenségének, Vadernek a fia is. Ez egy tanulságos lecke volt az ifjú Skywalkernek, és karaktere ezt követően alapvető változáson megy át (a jó értelemben!), melynek eredményét a VI. részben láthatjuk, de fontos tény, hogy Luke már az V. részben sem enged a családi kötelék csábításának, és nem fogadja el apja ajánlatát, és ehhez később is tartja magát.

Az ifjú Skywalkert A jedi visszatérben már érett és higgadtabb férfiként ismerjük meg újra. Ami nem öl meg, az megerősít, és ezt Luke példája is igazolja: a heves ifjúból egy megfontolt, halk szavú, de bölcsebb férfi lett, aki új lézerkardjával az utolsó megmaradt élő jediként végül ismét és végleg szembenéz nemezisével, a saját apjával, és ezzel együtt saját belső félelmeivel is.

Ez az utolsó küzdelem - a VI. rész végén a Császár termében - volt a végső próbája Luke-nak. Ez volt a bátorság próbája: hogy végül szembenézett apjával, bár tudta, hogy képtelen lenne megölni őt. Ez volt a hit és szeretet próbája: hogy az apja kegyetlensége ellenére végig hitt abban, hogy az apja nem eredendően gonosz, és ezért a hitért akár a saját életét is képes lett volna feláldozni. Ez volt a kitartás és jellem próbája: hogy mikor az Uralkodó termében az ablakon át nézi a felkelés bukását, mikor rájön, hogy Palpatine csapdát állított, és hogy barátai valószínűleg mind meghalnak az ütközetben, és mikor ebben a reménytelen helyzetben az Uralkodó helyet ajánl neki maga mellett, akkor is nemet mond neki, bár tudja, hogy ezzel a saját halálos ítéletét is aláírja.

Egyértelmű, hogy Luke e végső harcban nem válik a sötét oldal hívévé, hanem éppen ellenkezőleg: végleg győzedelmeskedik a sötét oldal felett, legyőzi legnagyobb ellenfelét, Vadert, és ezzel együtt legyőzi saját sötét énjét is. Miért is? Tisztán láthatjuk a filmvásznon, hogy mikor Luke levágja Vader karját a harc végén, akkor felismeri tettének súlyát; látjuk, hogy hosszú másodpercekig iszonyodva néz saját levágott robotkezére, és apja megcsonkított karjára is. Luke valójában ekkor döbben rá végérvényesen, hogy bár a sötét oldal erőt adott neki, de ennek az erőnek nagy ára van, és ez az ár a saját lelke, ahogy rájön arra is, hogy ő ezt az árat nem tudná és nem is akarja megfizetni. Luke nem véletlenül tesz ekkor végleg hitet a Jedik mellett, hisz ekkorra válik számára bizonyossá, hogy neki nincs helye az apja szerepében: ő végérvényesen, a saját halála árán is inkább megtagadja a sötét oldalt, megtagadja mindazt, amivé az apja végül vált.

Luke Skywalker nehéz utat járt be a VI. részben, és nehéz csatát vívott meg az apja ellen és egyben az apjáért is, melynek végén nem csak győzött, de hű maradt a Jedik szelleméhez is.

Lehetetlen, hogy Luke Skywalker mindezek után a folytatásban egy maszk mögé bújva mégis Darth Vader sötét örökségét teljesítse be, azét a Vaderét, akit ő maga térített vissza a jó oldalra. Lehetetlen, hogy Luke, aki a trilógia végére, a halotti máglya előtt megbékélt az örökségével és saját magával is, aki meglátta apja megtisztult szellemét, visszaforduljon azon úton, amit élete kockáztatásával végigjárt. Lehetetlen, hogy a három részen átívelő győztes küzdelem után a saját barátai, szerettei, saját eszméi ellen fordulva végül a Lázadás vesztét kívánja, és saját nevelőszüleinek és barátainak egykori gyilkosai mellé szegődjön. Lehetetlen, hogy miután még utószor levette Vader maszkját azért, hogy lássa az apja igazi arcát, azután mégis ezt a maszkot imádná, és az egykori sötét nagyúrt tekintené követendő példának.

Luke-nak nemcsak a tudatos döntéseivel, de alapvető jellemével sem fér össze az, amit a sötét oldal „elvár” követőitől: benne nincsen rosszakarat. Emlékezzünk csak arra a jelentre a VI. részből, mikor Luke és csapata a kis szőrös ewokok csapdájába keveredett. Bár eleinte viccesnek tűnt a helyzet, hamar előkerültek a lándzsák és furkósbotok, és kiderült, hogy a baj kicsit nagyobb, mint aminek elsőre tűnt: az, hogy a szőrös kis lények tüzet raknak és nyársat készítenek új foglyaik elfogyasztására, határozottan mutatta, hogy a komikus helyzet bizony könnyen tragédiába fulladhat. Ebben a helyzetben Luke-nak nyilván közbe kellett avatkoznia, de hogyan?

Fénykardjával kiszabadíthatta volna magát, és akarata szerint kényszeríthette volna a kis szőrmókokat engedelmességre, sőt meg is ölhette volna őket. Az Erő segítségével belenyúlhatott volna az elméjükbe, sőt, akár az egész településen bosszút állhatott volna a kis lények cudar bánásmódja miatt. Hatalmas Erő volt a birtokában, ami által kezébe vehette volna a dolgokat és kedve szerint elsöpörhette volna a rájuk leselkedő fenyegetést. Mindezt megtehette volna, de Luke ehelyett nem erőből, nem kényszerrel lépett fel, hanem saját hatalmát elrejtve a lehető legártatlanabb módon, egy csínnyel oldotta meg a helyzetet, és az ewokok rajongását felhasználva az erővel megemelte C3PO-t, így a kis lények végül önként engedték el fogjaikat. Lássuk be, hogy ez volt a lehető leghumánusabb megoldás: a kis lények élete nem került veszélybe, hitvilága nem borult fel, egy kis ijedségen túl senkinek nem lett semmi baja, hőseink is sértetlenül úszták meg a dolgot, sőt, egy egész hadseregnyi macit kaptak segítségül, akik aztán később a Birodalom ellen nélkülözhetetlen támogatást nyújtottak.

Személyes megjegyzés: Luke ezzel az „irgalmas” tettel nem csak saját jószándékát bizonyította, de valójában előre megnyerte az endori csatát is: az ewokok segítsége nélkül ugyanis a pajzsgenerátort nem tudták volna felrobbantani a lázadók, ennek hiányában viszont a Halálcsillag elleni harcban a flottájuk is felmorzsolódott volna anélkül, hogy meg tudták volna közelíteni a halálos monstrumot. Az Uralkodó csapdájának tehát Luke eme kis cselekedete tett végül keresztbe, és ez volt A jedi visszatér legnagyobb üzenete is: hogy a sötét oldal ereje felett végül győzedelmeskedhet a jó, mert a jócselekedetek által nem várt és sorsfordító szövetségek köttetnek akár az ewokok, akár a fiát megmentő Vader képében. Mindezeket a szövetségeket viszont Luke kötötte az Erő jó oldalának útját járva, így vált azzá, amit a Star Wars-ban mindent felölelve egyszerűen úgy hívnak: Jedi lovag.

Kedves Luke-Ren hívők: el kell, hogy szomorítsalak benneteket, de a fekete maszk mögött nem lehet Luke Skywalker. Tudom, hogy váratlan fordulatokkal minden elképzelhető, tudom, hogy Abrams is megígérte, hogy lesz ilyen fordulat, de egyszerűen nem történhet meg az, hogy Luke a sötét oldalra tért, mert ezzel az eredeti trilógiának a fő sztoriját, és sokunk kedvenc sci-fi hősének lényegét dobnák ki egy az egyben a kukába, és ezt egyszerűen nem tehetik meg, egy majdnem negyven éves ikont nem lehet csak úgy egy fekete maszkkal porba tiporni. Ez olyan gyalázat lenne, amit nem hiszem, hogy meg mernének lépni, és ha meg is mernék, nem hiszem, hogy meg tudnák valósítani úgy, hogy az a rajongók számára befogadható legyen. Bármi is történik tehát Luke-kal, Kylo Ren maszkja mögött nem rejtőzhet az ő arca.

Nincs más hátra, mint hogy várjuk a választ: ha már Luke Skywalker nem Kylo Ren, akkor mégis mi történt vele?

Decemberben végleg kiderül az igazság, és akkor természetesen visszatérünk még erre, de addig is az Erő legyen veletek!